Etédi Falumúzeum
Gagyi László gyűjtése
Szólások
1. Májusi eső aranyat ér.
2. Tavasszal minden bokor szállást ad.
3. Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
4. Tarka lótól nem kérnek vámot. / csak a gazdájától /
5. Mindig hátul van, mint a ló farka.
6. A cigány is a maga lovát dicséti.
7. Nyakig van bajban s mégis ugrál.
8. Elköltené még Dárius kincsét is.
9. Jó bor, jó feleség, tiszta lelkiismeret drága dolgok.
10. Az erőhöz legtöbbször akarat szükséges.
11. Unalom a rosszra hajló embert rosszá, jóra hajló embert boldogtalanná teszi.
12. Nincs szánakozásra méltóbb ember, mint akinek az életben semmi dolga sincsen.
13. Kinek kell a dolog, szükséget lát és nyomorog.
14. Rossz asszony, ki a ház körül dolgot nem talál.
15. Száz szónak is egy a vége.
16. Ne szólj szám, nem fáj fejem.
17. Sok beszéd szegénység.
18. Ne keresd más szemében a szálkát, előbb nézd meg magadéban a gerendát!
19. Nem jó az urakkal egy tálból cseresznyét enni.
20. Csereg a szarka, vendég jön a házhoz.
21. A rossz hír szárnyakon jár.
22. Rossz kutya amelyik a saját vackát ugatja.
23. Egy fecske nem csinál tavaszt.
24. A vén fa árnyékában jó megpihenni.
25. Előbb nézd meg magad, azután mást!
26. Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég.
27. Szegény mint a templom egere.
28. Körmetlen macska ne másszon fára.
29. Szamárbőgés nem hallik a menybe.
30. Szerelemből nem lehet megélni.
31. Üres kamrának rest a gazdasszonya.
32. Aki két nyúl után szalad egyiket se fogja meg.
33. Ha ló nincs, jó a szamár is.
34. Nő, mint eső után a gomba.
35. Az igazságot nem lehet véka alá rejteni.
36. Ha mással jót nem tehetsz, rosszat ne tégy!
37. Szád szóljon igazságot, sose mondjon hazugságot!
38. Mindenkinek maga felé hajlik a karja.
39. Mielőtt másról ítélkezel, nézz tükörbe!
40. Nem fér a bőrében.
41. Annyit se ért hozzá mint aló az ábécéhez.
42. Hallgat, mint süket disznó a kukoricásban.
43. Olyan szorgalmas mint a hangya.
44. Ne kívánd más kárát!
45. Tiszteld a kort!
46. Ne higgy az ingednek se!
47. Végén csattan az ostor.
48. Az egyik tizenkilenc, a másik egy hijján húsz.
49. Akinek a kása megégette a száját, az aludttejet is megfújja.
50. Szegény embernek szegény az esze is.
51. Ártatlan, mint a görény a tyúkok között.
52. Köszönni tisztesség, fogadni kötelesség.
53. A káposzta is zsíros legyen, a hús is megmaradjon.
54. Csodálkozik, mint borjú az új kapun.
55. Ahogy esik úgy suppan. /akinek minden úgy van jól ahogy van/
56. Vén mint az országút.
57. Ne siess, mert nem hajt a tatár.
58 A bolondnak nincs törvénye.
59. Sovány, mint a kopó / vagy gereblye /.
60. Jó adós, csak rossz megadó.
61. Könyv nélkül is tudja, mint kakas a kukorékolást.
62. Szépen táncol csak csúnyán járja / vagy fordul /.
63. Ritka, mint a fehér holló.
64. Áll, mint szamár a hegyen.
65. Reszket, mint a nyárfalevél / vagy kocsonya /.
66. Úgy áll, mint Homoród végén a mennykő.
67. Úgy ül, mint majom a köszörűn.
68. Úgy szereti, mint galamb a búzát.
69. Akkor tartsd a zsákot, mikor a malacot adják.
70. Ravasz, mint róka.
71. Olyan, mint a Samu nadrágja. / rongyos, stb. /
72. Te sem vagy jobb a Deákné vásznánál.
73. Minden út Rómába vezet.
74. Májusi eső minden cseppje aranyat ér.
75. Bolond likból bolond szél fúj.
76. Addig még sok víz lefolyik a híd alatt.
77. Mit ahová tettél, kincset ne keress ott.
78. Aki más szekerére ül, nem ér oda ahová akar.
79. Maga alatt vágja a fát.
80. A szép fenn hordja az orrát.
81. Szeretné ha nem dolgozna, mégis kész lenne a dolga.
82. Úgy látszik elmentek neki otthonról.
83. A lustaság nagy betegség.
84. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát.
85. Vigyázz ha bajod van kivel társulsz.
86. Egy fa nem tesz ki egy erdőt.
87. Lesz még szőlő s lágy kenyér.
88. Oktalan állat is ismeri a szülőfaluját.
89. Kecskét ne tégy kertésznek.
90. Kinek nem inge, ne vegye magára.
91. Ha a tengelyt megkenik jobban fordul.
92. Olyan erős, mint az oláhecet.
93. Egy kanál mézzel több legyet lehet fogni, mint egy hordó ecettel.
94. A hazugság hasonlít a lopáshoz.
95. Úrnak s bolondnak mindent szabad.
96. Libára nem kell csengő.
97. A jól meggondolt dolog jól születik.
98. Minden munkának megvan a jutalma.
99. Senki se lehet a maga bírája.
100. Hátrafelé megy, mint a rák.
101. Rossz szomszéd török átok.
102. Kinek Krisztus a barátja, az üdvözül.
103. Aki a tűzhöz közelebb ül, az melegszik.
104. Ahány nap annyi szokás.
105. A hazugnak akkor se hisznek mikor igazat mond.
106. Hitvány kereset az árulkodás.
107. Részegre s gyermekre titkot sose bízzál!
108. Az a madár igen ritka, melyiknek kedves a kalitka.
109. Ki a mát megadta, holnapot nem ígér.
110. Akkor szakítsd le a virágot, mikor illatos.
111. Ne siess, mert úgy is csak holtig élsz.
112. Elkapta a csikó.
113. Sok arany a ládában s nem jut egy se az árváknak.
114. Eső után köpönyeg.
115. Nagykanállal esznek.
116. Fából vaskarikát.
117. Szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg.
118. Vizet prédikál s bort iszik.
119. Ki a tolvajt védi, még nagyobb tolvaj.
120. Üres kalász fenn hordja a fejét.
121. Merész katona mellett a félénk is vitéz.
122. Nem mind barátod aki rád mosolyog.
123. Várj, míg érjen meg a búza s akkor arass.
124. Jó a kicsi alma is, ha nagy nincs.
125. Nem singgel mérik az embert.
126. Akinek nem inge, ne vegye magára.
127. Vagy megszokik, vagy megszökik.
128. Addig billeg a mérleg míg kiegyensúlyozódik.
129. Igen felmászott a fára.
130. Csak egyszer volt Budán kutyavásár.
131. Éhes, mint a molnár tyúkja.
132. A mezőnek szeme van, az erdőnek füle van.
133. Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.
134. Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája.
135. Ne csak egyél, igyál is.
136. Többet tud a tojás, mint a tyúk.
137. Szemesé a világ.
138. Még a levegőt is bérbe adná.
139. Kaparj kutya, neked is lesz.
140. Cigánynak cigány a becsülete.
141. Mint botja nélkül a vak, olyan az ember pénz nélkül.
142. Nincs otthon a macska, táncolnak az egerek.
143. Üres hordó nem locsog.
144. Nemcsak egy tarka kutya van a világon.
145. A hízelgő nyelv nyalva ejti a sebet.
146. A jónevelés sohasem drága.
147. Két perelő között a harmadik az örökös.
148. Nincs olyan szakács, aki mindenkinek szája ízlésére főzne.
149. A szerencse nádszál, könnyen eltörik.
150. A narancs is keserű, ha nagyon csavarják.
151. Nehéz kenyér az árváé.
152. Ami a másé, nem a Tamásé.
153. Istennek képzeli magát, pedig ő is csak ember.
154. Szemet szemért, fogat fogért.
155. A jó pap is holtig tanul.
156. Aló is jobban üget hazafelé.
157. Mit magad megtehetsz, másra ne bízd!
158. Segíts magadon, az Isten is megsegít.
159. A lelkiismeret tudja legjobban, mit ember titkon cselekszik.
160. Többször győz az okos, mint a bátor.
161. Szüleiden átka, ostort fonhat a nyakadra.
162. Keserű kenyér a kegyelemkenyér.
163. Ne ítélkezz afelett, amihez nem értesz.
164. Nem kopott érte a körme, könnyen harácsolja.
165. Igyál, hogy rongyosodjál!
166. Kéz kezet mos.
167. A kerék is elfordul mind az öt falára.
168. Az nevet, ki utoljára nevet.
169. Úgy ugrál, mint a bolha.
170. A farkast emlegetik s máris a kertek alatt jár.
171. Jó volnál halálnak.
172. A szorzótábla nem találós kérdés.
173. Fogához veri a garast.
174. Pénzzel apát, anyát lehet venni.
175. A puskától kettő fél.
176. Minden hágónak lejtője is van.
177. Jobb a jó szomszéd, mint a távoli rossz testvér.
178. Jézus koporsóját se őrizték ingyen.
179. A szerencse szárnyon jár, kire rászáll jól jár.
180. Egy húron pendülnek.
181. Ismerik mint a rossz pénzt.
182. Nagy a feje, búsuljon a ló.
183. Falánk, mint a farkas.
184. Agár fut nyúl elől.
185. Jegenyefenyők se nőnek az égig.
186. A kisegér is tud nagy kárt okozni.
187. A szegénység nem szégyen, csak kellemetlen.
188. Türelem rózsát terem.
189. Az idő jó orvosság.
190. Egy-két tehén nem csorda.
191. Előbb a munka, aztán a fizetés.
192. Előbb tégy, aztán végy.
193. Drága konyha a patika.
194. Dűlő fának ne támaszkodj!
195. A szél a tölgyet kidönti, de a náddal nem bír.
196. Hegy heggyel nem, de ember emberrel találkozik.
197. Jó mindenben mértéket tartani.
198. Keserű a tűrés de édes a gyümölcse.
199. Ha tó nincs béka sincs.
200. Előbb a tálba, aztán a szájba.
201. Felvág, mint a esti poloska.