Gagyi László gyűjtése

 

KÖZMONDÁSOK

 

1. Ahány ház annyi szokás.

2. Aki tanul vagy dolgozik halad, a hanyag lemarad.

3. A könnyű is nehéz a nem akarónak.

4. Amint szokik Pista, úgy cselekszik István.

5. A rend sok időt megtakarít.

6. Amint tanulsz, úgy veszed hasznát.

7. Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.

8. Aki nem dolgozik ne is egyen.

9. Az elvégzett munka dicséri mesterét.

10. A rest kétszer fárad.

11. A jó munkának idő kell, a rossznak még több, mert azt kétszer kell megcsinálni.

12. A tisztaság fél egészség.

13. Gyakorlat tesz mesterré.

14. Késő a hegy alatt abrakolni.

15. Madarat tolláról, embert barátjáról.

16. Minden percet jól használj, mert az idő gyorsan jár.

17. Ne csak tudd és mondd a jót hanem cselekedd is.

18. Kinek bő az idő kifogy belőle.

19. Ki dolgozni nem szeret, nem érdemel kenyeret.

20. Minden nehéz utat meggyőz az akarat.

21. Inkább kérdezz kétszer, mint tévedjél egyszer!

22. Három gazember van a világon: ráérek, majd, elfelejtettem.

23. A sült galamb nem repül senkinek a szájába.

24. Több szem többet lát.

25. Munka után édes a pihenés.

26. Legjobb mester a példaadás.

27. Minél többet tanulsz és tudsz, annál többet érsz.

28. Termelj jobban, többet érsz. Tanulj többet, jobban élsz.

29. Többet ésszel, mint erővel.

30. Természetté válik a szokás.

31. Gyökeret vert a lába.

32. Úgy pereg a nyelve mint az orsó.

33. Nem lát tovább az orsónál.

34. Rákparipán jár.

35.  Anyámasszony katonája / gyáva /.

36. Sok van a rovásán.

37. Rossz fát tett a tűzre.

38. Borsot tör az orra alá.

39. Nagy fába vágta a fejszéjét.

 40. Hagyja, hogy körmére égjen a gyertya.

41. Ég a keze alatt a munka.

42. Fején találta a szeget.

43. Ez már ember a gáton.

44. Addig jár a korsó a kútra, míg nyaka szakad.

45. Amilyen az ember, olyan a munkája.

46. Ide-oda hajlik mint a nádszál.

47. Olyan, mint a tekenyőbeli víz / ide-oda loccsan /.

48. Vékony, mint a nádszál.

49. Betegnek orvos a barátja.

50. Mit ér kincs ha egészség nincs.

51. A tisztaság mindent ékesít.

52. Minden nagynak kicsi a kezdete.

53. Nem egy vágással döntik ki a tölgyet.

54. A hazug embert hamarább utolérik, mint a sánta kutyát.

55. Szép csizmán is csúnya a sár.

56. Legjobb az egyenes út.

57. Sokat élt, ki meghalt a hazájáért.

58. Szükségben látod, ki az igaz barátod.

59. Jó barát vize édesebb az ellenség mézénél.

60. Igazi hős, aki legyőzi önmagát.

61. Nem sok kalácsot eszik, ki a dolgot kerüli.

62. Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

63. Ki korán kel, aranyat lel.

64. Aki sokat vet, sokat arat.

65. Nem mind arany, ami fénylik.

66. Járt utat járatlanért el ne hagyj!

67. Aki akar jöjjön be, csak a kaput csukja be.

68. Kicsi vízből nagy folyó lesz, kicsi hiba nagy bajt ejthet.

69. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát.

70. Kinek milyen kalapja van, olyannal köszön.

71. Más tollával ékeskedik.

72. Az okos elhallgatja amije van, a buta azzal is dicsekszik amilye nincs.

73. Üres hordó jobban kong.

74. Öndicséret gyalázat.

75. Jótett helyébe jót várj.

76. Szegény embert még az ág is lehúzza a földre.

77. Annak, hogy az ember rosszat cselekedjen millió módja van, de hogy valami jót tegyen, csak egy.

78. Sokat tenni és áldozni, melyért a legkisebb köszönetet se várni.

79. Jobb adni mint kapni.

80. Elöl állni s mégis másnak engedni át az elsőbbséget.

81. Könnyen adhat az olyan ember, akinek pénze van.

82. A családi tűzhely őre az anya.

83. Rossz ember dicsérete nem nagy becsületedre válik.

84.  Mindenki annyit ér, amennyit szeret.

85. Jobb kicsiny asztalhoz ülni csendességgel, mint nagyhoz bosszúval, haraggal.

86. Jó asszony a háznak koronája.

87. Mérges asszonynak haragos a lánya.

88. Okos bíró a részeget józan állapotában bünteti.

89. Ha azt akarod, hogy becsüljenek, becsülettel lépj be.

90. Az első példa s a tulajdon tapasztalás a legjobb iskola.

91. Próbáld meg az újat s a régit, és a jobbikhoz tartsd magad.

92. Jobb kétszer vigyázni, mint egyszer hibázni.

93. A kölcsön gondot szül, egy tálból eszik veled.

94. A jó tanácsot fogadd el és köszönd meg.

95. Jobb a barna kenyér békességgel, mint a fehér kalács veszekedéssel.

96. Lassú víz partot mos.

97. Az alma nem esik messze a fájától.

98. Oktalan ember nyáron szaggatja el téli ruháját.

99. Disznónak s fösvénynek holta után a napja.

100. Még ott is betörik a jég, ahol a legvastagabb.

101. Aki nyáron nem gyűjt, az télen keveset fűt.

102. Előbb szánts, aztán hánts.

103. Aratásban légy első, hogy más el ne arathassa a tiedet. A szántásban utolsó, hogy a magadét visszavehesd!

104. Rövid az élet, de a nyomorúság hosszúvá teszi.

105. Ifjan takaritsd meg, amit öregen élvezni szántál.

106. Ha megérted az életet, nem szórod el a pénzedet.

107. A takarékosság az önállóság barátja, s a jólét alapja.

108. A legelőrelátóbb ember is nézzen közbe-közbe hátra!

109. Az ital öl, butit és nyomorba dönt.

110. Ami a másé, nem a Tamásé.

111. Addig üsd a vasat, amíg meleg!

112. Ne költekezz feleslegesen, mert megbánod.

113. Fiatalon gondolj öreg napjaidra.

114. Ki magasra mászik, nagyot esik.

115. A tisztaság fél egészség, mocskosság fél betegség.

116. Madarat tolláról, embert barátjáról, fát gyümölcséről ismerik meg.

117. Ott szakad el a kötél, ahol a leggyengébb.

118. Könnyű nád között sípot csinálni.

119. Asztag ( kazal ) mellett könnyű kalászt szedni.

120. A narancs is keserű ha nagyon csavarják.

121. Parányi gyönyörűség után gyakran sereges baj következik.

122. Esztendőben csak egyszer van aratás.

123. Nincs fájóbb seb, mint amit rokon kéz ejt.

124. Közös lónak túrós a háta.

125. Ki ebbel játszik, bot legyen a kezében.

126. A rest kétszer fárad, a fösvény többet fizet.

127. Rest embernek sok ünnep napja van.

128. Ki sokat farag, sok forgácsot ejt.

129. Dobbal nem lehet verebet fogni.

130. Aki ma egy tűt lop, holnap már ökröt próbál lopni.

131. Eszed járjon elébb nyelvednél s tettednél.

132. A jól megszervezett munka minden gyarapodás talpköve.

133. Jó gazda korán kel, későn fekszik.

134. Ne kérd kölcsön amit otthon találsz!

135. A szép köszöntésnek szép a fogadása.

136. A gyermek megmondja, hogy megverték, de azt nem, hogy miért.

137. A másét ne bántsd, a magadét ne engedd!

138. Sok jó ember elfér egy kis helyen.

139. Ki keveset kíván, kevéssel beéri.

140. Hol a kolompot meglelik, mást is keresnek ott.

141. Nem kopott érte a körút, könnyen harácsolja.

142. Rossz cselekedet után késő a bánkódás.

143. Akkor nem hisznek a hazugnak, mikor igazat mond.

144. A harag rossz tanácsadó.

145. Akinél lakol, annak törvényével élj!

146. Nézd meg az udvart s látod a gazdáját!

147. Jobb az útnak feléről visszatérni, mint rossz helyre megérkezni.

148. A tudomány hasznos útitárs.

149. Nincs olyan titok ami idővel ki ne derülne.

150. Okos, óvatos embert csak egyszer lehet becsapni.

151. Nincs olyan nap, amelyen valami jót ne cselekedhetnénk.

152. Nem hosszú a nap, kinek sok a dolga.

153. Nyomorult dolog másra támaszkodni.

154. Mit magad megtehetsz, ne bízd másra.

155. Ki a mát megadta, holnapot ne várjon tőle.

156. Ritkán válik tudóssá, kibe birsággal verik a leckét.

157. A tudomány szegénynek is palotát rakhat.

158. Tudatlansággal egy szálláson lakik a gonoszság.

159. Ki magát többször adja rosszra, a sorsot s a szerencsét ne vádolja!

160. A tudománynak és becsületes munkának nincs rest ágyban való fekvése.

161. Jobb egyedül lenni, mint rossz társsal.

162. A lelkiismeret tudja legjobban mit az ember titkon cselekszik.

163. Az nevet igazán, aki utoljára nevet.

164. Az ember értékét tetteivel mérik.

165. Éhes disznó makkal álmodik.

166. Ki más szájával eszik nem lakik jól.

167. Bagoly mondja a verébnek, hogy nagyfejű.

168. A fiatal fa lombosodik.

169. Aki olvas, okosodik.

170. Nem fér az egér a lyukjában.

171. Okulj a más kárán!

172. Vak vezet világtalant.

173. Nem olyan fekete az ördög, mint  amilyenre festik.

174. Aki mer, az nyer.

175. A látszat sokszor csal.

176. A szükség törvényt bont..

177. Szégyen a futás de hasznos.

178. Új szita szegen függ.

179. A százforintos paripa is megbotlik.

180. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!

181. Zsákba macskát ne árulj!

182. Ki hogy él, úgy ítél.

183. Zsák foltját, korsó dugóját megtalálja.

184. Sok kéz hamar kész.

185. Sokat akar a szarka csak nem bírja a farka.

186. Több szem többet lát.

187. Akinek nem fáj az nem jajgat.

188. Magad kárán tanulsz, másén boldogulsz.

189. Az okosabb enged.

190. Minden nótának vége szokott lenni.

191. Kinek a pap, kinek a papné.

192. Mézből ( jóból ) is megárt a sok.

193. Ősszel számolják a libát.

194. A bosszú bosszút szül.

195. Józanon cselekedj, mert az ital rossz tanácsadó.

196. Krajcárból lesz a forint.

197. Az önismeret a legnagyobb bölcsesség.

198. Erős akarat fél siker.

199. Ha elfogy a pénzed, elhagynak a barátaid.

200. Lelked a papra, pénzed az ügyvédre ne bízd.

201. Szép asszony s édes bor egyenlő méreg.

202. Tanácsot adni könnyű, tenni nehéz.

203. Kinek nincs, nincs mit elveszítsen.

204. Sok lúd disznót győz.

205. Nyugta után dicsérd a napot!

206. Minden háznak megvan a keresztje.

207. Legjobb szakács az éhség.

208. Eső után köpönyeg.

209. Olcsó húsnak híg a leve.

210. Kár olyan szekér után szaladni, mely nem vesz fel.

211. Kutyából nem lesz szalonna.

212. Vak vezet világtalant.

213. Az idő eljár, senkire sem vár.

214. Hajnali óra vezet a jóra.

215. Annyit se ért hozzá, mint a ló az ábc-hez.

216. Amint szabja, úgy folytatja.

217. Ki-ki maga tudja, hogy szorít a csizma.

218. Nincs olyan nagy úr aki meg nem szorul.

219. Gazdag pénzzel, szegény ésszel megy valamire.

220. Mennél nagyobb a személy, annál nagyobb a veszély.

221. Aki nem tud tűrni, nem tud uralkodni.

222. Ügyes gazda megszerzi, okos asszony megőrzi.

223. Ha délceg a lovad, legyen jó a hámod!

224. Rossz fejsze nem vész el.

225. Világos mint a vakablak.

226. Az aranyat nem fogja a rozsda.

227. A rókának nem kell mutatni az erdőt.

228. Farkas a szőrét elhullatja de a természetét nem.

229. Varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét.

230. Verekedő pásztorok között jó dolga van farkasnak.

231. Ha tó nincs, béka sincs.

232. Válogatósnak vadalma, annak is az apraja.

233. Mondd meg az igazat s betörik a fejed.

234. A kárnak nincs gazdája.

235. Az égből nem pottyan pénz.

236. Vigyázz, hogy két szék között nehogy a földre kerülj.

237. Amilyen fát teszel a tűzre, olyan ég.

238. Ami ma másnak fáj, holnap neked is fájhat.

239. Ki mit főz, azt eszik.

240. Aki a krajcárt meg nem takarítja, annak sohase lesz egy egész forintja.

241. Nyugtával dicsérd a napot!

242. Rövid dinom-dánom, hosszú szánom- bánom.

243. A vér nem válik vízzé.

244. Hosszú haj, rövid ész.

245. Annyit ér, mint a falra hányt borsó

246. Nincs olyan szénás szekér, amelyre még egy szál se férne rá.

247. Vak tyúk is talál szemet.

248. Más tollával ne ékeskedj!

249. A pénz beszél, a kutya ugat.

250. Ártalmasabb állat nincs a hízelkedőnél.

251. Még a követ is megnyúzná, ha bőre lenne.

252. Kéz kezet mos.

253. Ki milyen virágot szakit, olyant szagol.

254. Nehezebb főzni, mint enni.

255. Ahová a nap nem süt be az ablakon, bejön az orvos az ajtón.

256. Nagyobb az okosság a nagy erőnél.

257. Sokat láss, hallj, de keveset beszélj!

258. Akinek nincs, nem veszíti el.

259. Kis lyuk a torok, de egy egész falut lenyelhet.

260. Késő a kolbászt akkor spórolni, mikor elfogyott.

261. Többet ront egy rossz példa, mint amennyit húsz építhet.

262. A víz mindent lemos, csak a bűnt nem.

263. Szemesnek a világ, vaknak az alamizsna.

264. Aki mást akar dorgálni, maga feddhetetlen legyen!

265. Könnyű rossz hírbe keveredni, de nehéz belőle kimászni.

266. Parányi gyönyörűség, sereges baj.

267. Nem pengeti íjját, ki madarat akar lőni.

268. Szorgalmas ember nem vár holnapra.

269. Alacsony kunyhóban is születik nagy ember.

270. Jobb a nincs egészséggel, mint a pénz betegséggel.

271. Adós ember sokat hazudik.

272. Rossz gazdasszony, ki a háza körül dolgot nem talál.

273. Igazságosan szerzett vagyon nem vész el.

274. Fehér liliomnak is fekete az árnyéka.

275. Tisztaság a konyha dísze.

276. Kutya a hájat elnyeli; de okádja vissza.

277. Betegágy tüskeágy.

278. Ha az ember rendes, az asszony csendes.

279. A víz se folyik mindig egyformán.

280. Törődj a magad bajával, ne a máséval.

281. Rossz juh amelyik a saját gyapját se bírja.

282. Meghalni könnyű, de nincs visszatérés.

283. Nem szavak, hanem a tettek teszik az embert.

284. Hitvány kereset az árulkodás.

285. Szeretné ha nem tenne, mégis minden meglenne.

286. Kecskét ne tégy kertésznek!

287. A civódás méreg, a béke orvosság.

288. Ebül szerzett jószágnak ebű kell elvesznie.

289. Kit a kígyó megmar, fél a gyíktól is.

290. Ki hazudni szokott, a lopást se szégyelli.

291. Szebb az a tenyér amely a munkától kérges, mint amely az aranytól ékes.

292. Ingyen orvos és gyógyfürdő: a napsugár és a tiszta levegő.

293. Lassan járj, tovább érsz!

294. A legcsekélyebb munka se haszontalan.

295. Megterem a virág a gaz között is.

296. Az arany a sárban is arany.

297. Munka nélkül nincs becsület.

298. Ha a korpa közé vegyülsz, megesznek a disznók.

299. Gyűjts fehér pénzt fekete napokra.

300. Bor be, ész ki.

301. Jobb ízű az a kenyér amelyért fáradnak, mint amelyet alamizsnaként kapnak.

302. Minél hiúbb valaki, annál tudatlanabb.

303. Hol sok a beszéd kevés a tett.

304. Könnyebb rontani, mint építeni.

305. A bor és a pénz eltéve tart, költve fogy.

306. A gazdag könnyen lel barátot.

307. A szó elrepül, az írás megmarad.

308. Az öreg hal nehezen kapja el a horgot.

309. Az ajándék megrontja a bírót.

310. Könnyebb a követ kútba dobni, mint onnan kivenni.

311. Nagy mester a szükség, sok mindenre megtanít.

312. Ott olts ahol ég.

313. Magyarnak a későbbi esze jó.

314. A vénség mindennapi betegség.

315. Nem sok kalácsot eszik a lusta, dologkerülő.